STREAMLINES OF THE JUNGLE

Jun 25, 2019

 for English click here // versiunea română aici

A DZSUNGEL ÁRAMVONALAI

KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK: KERESZTES Zsófia, KISS Adrian, KOMORÓCZKY Tamás, ULBERT Ádám
KURÁTOR: FENYVESI Áron

MEGNYITÓ: 2019. június 28., péntek 19 óra
HELYSZÍN: MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér (Szabadság tér 2., Sepsiszentgyörgy, Románia)
A kiállítás 2019. augusztus 16-ig látogatható, hétfő kivételével, naponta 11-19 óra között.

A sepsiszentgyörgyi MAGMA tereiben megrendezett csoportos kiállításon a magyar kortárs képzőművészet legfrissebb művészeti pozícióival találkozhatnak a látogatók. A kiállított művek frissessége nem feltétlenül tükrözi az alkotók életkorát és nem csak a művészek médium-, és  anyag-használatából fakad, hanem legfőképpen a téma-érzékenységükből. Az expresszív művészeti kifejezésmódtól egyre kevésbé visszariadó kortárs képzőművészet az utóbbi években egyre többet foglalkozik a jelenünk átalakuló természetélményével, illetve ennek a vonatkozásában avval, hogy az emberiség lába alól kezd kicsúszni a talaj és egyre nyilvánvalóbb jelei vannak annak, hogy elveszítette a kontrollt a bolygó ökoszisztémája felett. A kortárs képzőművészetről folyó elméleti diskurzusban pedig ennek folyományaként egyre nagyobb hangsúllyal tűnnek fel olyan poszt-humán tendenciák, amik nemcsak a humanizmus krízisének a tünetei, hanem az emberi faj perspektíváján kívül más nézőpontokat is igyekeznek bevezetni a bolygó jövőjének megértése érdekében.

A kiállítás a fenti gondolatmenet jegyében olyan kortárs művészeti alkotásokat mutat be, amik a természet radikálisan megváltozó percepciójára reflektálnak. A művek többek között a kiállítás kontextusában azt vizsgálják, hogy miként jelenik meg a természet, mint egyfajta, a társadalomtól egyre inkább elidegenedő, eltávolodó mítosz a kortárs művészetben. A mítosz ugyanakkor nem csak a helytől emelkedik el, hanem igyekszik kiragadni magát az időből is. A kiállított műalkotásoknak ennek megfelelően nagyon erős az atemporális karakterük, kevés konkrét időhöz köthető referenciát hordoznak magukon. 

A kiállítás azt a kérdést is kutatja, hogy milyen új hibrideket képez napjaink művészete organikusnak ható formák és nem-organikus anyagok ötvözetéből? A természetben és az átalakuló társadalmunkban is egyre karakteresebben rajzolódnak ki a hibridizáció és az adaptáció új formái. A kiállítás egyúttal a kortárs művészeti műfajok mutációit is vizsgálja. A mutáció és a hibridizáció azonban nem csak materiális formában érdekes ezen kiállítás kontextusában, hanem nagyon sok poétikai vetületével is találkozhatnak a látogatók. 

A Csíkszeredán született Kiss Adrian (1990) kiállított művei archaikus tárgyak és formák indusztriális és futurisztikus átiratát adják. A londoni Central Saint Martins College of Art and Design-on diplomázó Kiss műveinek egyik sajátossága, hogy első ránézésre nehéz eldönteni róluk, hogy egy archaikus civilizáció alkotta őket, vagy éppen a jövőből csöppentek a kiállítótérbe. A MAGMA-ban megjelenő művei inspirációs forrása gyerekkorának népi tárgykultúrája. Kiss műveiben univerzális formákkal operál, amiket anyagválasztásával és áramvonalasított, non-figuratív mintáival kiragad eredeti referenciális keretükből. Kiss installációi dominánsan erősen érzéki tárgyak, amik erős szobrászati karakterrel bírnak. A művész anyagválasztása során előszeretettel kever szerves és szervetlen anyagokat. Kisst az angol Phaidon kiadó a világ 100 vezető textilművésze közé választotta 2019-ben a Vitamin T című könyvében. Kissnek eddigi pályája során önálló kiállításai voltak a prágai Center for Contemporary Art FUTURA-ban, a budapesti Trafó Galériában, Art+Text-ben és Horizont Galériában. Csoportos kiállításokon Magyarországon legutóbb a Deák Erika Galéria, a Société Budapest és Ludwig Múzeumban állította ki műveit, intenzív nemzetközi jelenlétet biztosítottak számára az utóbbi években a rigai Kim?, a krakkói Bunkier Sztuki, a brüsszeli BOZAR és a gráci Künstlerhaus kiállításai. 2018-ban a new york-i Art in General ösztöndíjával tartózkodott az Egyesült Államokban. 

Ulbert Ádám (1984) Thalassa című sorozatának a mélytengerek számunkra szinte ismeretlen élővilága az egyik inspirációforrása. Ulbert művei Ferenczi Sándor 1924-es Thalassa (őstenger) elméletére is hivatkoznak, amivel a pszichoanalitikus az emberek őseredeti biológiai állapotba történő visszavágyódását magyarázza.  A mitológia, a prehistorikus geológia és biológia tudalatti hatását feldolgozó műveken feltűnik egy különös élőlény is, a Lámpáscsápú csikóhal, aminek férfi és női egyedei a szaporodásuk során egyetlen működő testté olvadnak össze. Ulbert Ádám az amszterdami Rijksakademie programjának a résztvevője volt 2017-ig, mesterképzését az amszterdami Sandberg Institutban végezte. 2018-tól a holland állam egyik legnagyobb presztizsű művészeti ösztöndíjával tüntette ki a Mondrian Alap. Önálló kiállítása legutóbb A prágai Karlin Studios FUTURA-ban volt. Csoportos kiállításokon pedig részt vett a a budapesti Trafó Galériában, a gráci Künstlerhausban, a Société Budapestben, a berlini Klemm’s Gallery-ben, a Deák Erika Galériában és a zágrábi Kortárs Művészeti Múzeumban.

Keresztes Zsófia (1985) az utóbbi évek egyik legmarkánsabb, legmeghatározóbb fiatal magyar képzőművésze. A kiállításon szereplő új mozaikfelületű szobrai formátlan testeket, szürreális biológiai formákat idéznek fel. A művek egyik alapvető önellentmondása, aminek dinamikájukat is köszönhetik, hogy organikusnak ható alakzataik konfrontálódnak kemény szobrászati héjukkal. Bár Keresztes alkotásai kelthetik akár abszurd emlékművek hatását is, a látogatók többsége számára biztosan sérülékenynek, érzékenynek fognak hatni ezek a művek. A művész rituális maszkokból, androgün testekből inspirálódott létrehozásukkor. Az alkotás kapcsán felmerülő további kulccsavak még: mitológia, kannibalizmus, és a digitális-szintetikus-organikus háromszög. Keresztes Zsófia nemzetközi jelenléte nagyon felélénkült az elmúlt időszakban, ezt jelzi, hogy a közelmúltban kiállított már a bécsi Gianni Manhattan-ben, a prágai Városi Galériában, a krakkói Bunkier Sztukiban, a brüsszeli BOZAR-ban, a rigai kim?-ben, a prágai Karlin Studios FUTURA-ban, a budapesti Ludwig Múzeum a gráci Künstlerhaus kiállításain. 2017-ben pedig megnyerte az Esterházy Művészeti Díjat. 

Komoróczky Tamás (1963), a kiállítás rangidős művésze, az 1980-as évek vége óta fontos helyet foglal el a magyar kortárs képzőművészetben, akkor még az Újlak csoport egyik alapítótagjaként, majd a magyar médiaművészet egyik meghatározó alakjaként. Komoróczky művészeti gyakorlata fiatal művészeket megszégyenítő módon teljesen megújult az elmúlt évtizedben. A kiállításon Komoróczky legújabb Sartre egzisztencialista írásaiból inspirálódó videóművei láthatók, amik „a semmi dialektikájának a dzsungelébe vezetnek be minket” Seregi Tamás szavaival. Komoróczky művei rendszertelen rendszerek, amiket vizuális ritmusok és a művész által kialakított érzékeny hártyafinomságú halmaz-kompozíciók tartanak össze. Komoróczky kiállított már minden számottevő magyar kiállítóhelyen, 2002-ben részt vett a Sao Paulói Biennálén, 2001-ben az ő alkotásai képviselték Magyarországot a Velencei Biennálén. Legutóbbi nemzetközi szereplései közé tartoznak a gráci Künstlerhaus, a Varsói Nemzeti Múzeumban, valamint a berlini Künstlerhaus Bethanienben kiállításai. 2017-ben a sepsiszentgyörgyi MAGMA látogatói is találkozhattak már műveivel a c3 videógyűjteményt bemutató kiállításon.

Fenyvesi Áron



Áron FENYVESI / Photo: MAGMA
További képek / Mai multe imagini / More images >>


STREAMLINES OF THE JUNGLE

EXHIBITING ARTISTS: Zsófia KERESZTES, Adrian KISS, Tamás KOMORÓCZKY, Ádám ULBERT
CURATOR: Áron FENYVESI

OPENING: Friday, June 28, 2019, 7 PM
VENUE: MAGMA Contemporary Art Space (P-ta Libertatii No. 2, Sfantu Gheorghe, jud. Covasna, Romania)
ON VIEW: till August 16, 2019, every day except for Mondays and holidays, between 11 AM-7 PM

The group exhibition organized at the MAGMA Contemporary Art Space in Sfântu Gheorghe offers the visitors an insight into the latest artistic trends of contemporary Hungarian art. The freshness of the exhibited works does not necessarily reflect the age of the creators and does not merely arise from the artists’ utilization of the medium and material, but, above all, from their sensitivity to the subject. Contemporary art, which is becoming more and more open to artistic expressivity, has in the past few years also become more and more concerned with the changing experience of nature in our days, and with the fact that, in this respect, there are ever more obvious signs that humanity has lost control of the planet’s ecosystem. As a consequence of this, in the theoretical discourse on contemporary art, post-human tendencies are increasingly emerging, which are not only the symptoms of the crisis of humanism, but also try to introduce perspectives other than that of the human race in order to understand the future of the planet.

In line with the thread above, the exhibition presents contemporary artworks that reflect on the radically changing perception of nature. In the context of the exhibition, the artworks examine, among others, how nature appears in contemporary art as a sort of myth increasingly alienated, distanced from society. At the same time, the myth gets distanced not only from the place, but also from time. Accordingly, the exhibited artworks have a pronounced atemporal character, with little reference to concrete time.
The exhibition is also exploring the question what new hybrids emerge in contemporary art from the combination of organic forms and non-organic materials. New forms of hybridization and adaptation are becoming more and more characteristic in nature and in our transforming society. The exhibition also examines the mutations of contemporary art genres. However, mutation and hybridization are not only interesting in material form in the context of this exhibition, but the visitors can also meet many poetic aspects of theirs.

The exhibited works of Adrian Kiss (1990), born in Miercurea Ciuc, provide an industrial and futuristic transcript of archaic objects and forms. One of the peculiarities of Kiss’s works, a graduate of the Central Saint Martins College of Art and Design in London, is that at first glance it is difficult to decide whether they were created by an archaic civilization, or that they have landed in the exhibition space from the future. The inspirational source of his works exhibited in the MAGMA is the folk object culture of his childhood. In his works, Kiss operates with universal forms that are taken out of their original frame of reference by material selection and streamlined, nonfigurative patterns. Kiss’s installations are predominantly highly sensual objects with a strong sculptural character. As for the artist’s choice of materials, he prefers to mix organic and inorganic materials. In 2019 Kiss was selected by the English Phaidon publisher as one of the world’s top 100 textile artists in its book entitled Vitamin T. During his career so far, Kiss has had individual exhibitions at the Center for Contemporary Art FUTURA in Prague, Trafó Gallery, Art+Text and Horizont Gallery in Budapest. In group exhibitions in Hungary, he has most recently exhibited his artworks in the Deák Erika Gallery, Société Budapest and Ludwig Museum; the international exhibitions at the Kim? in Riga, Bunkier Sztuki in Krakow, BOZAR in Brussels and Künstlerhaus in Graz have provided him an intense international presence. In 2018, he obtained a scholarship to the United States from Art in General, New York. 

One of the sources of inspiration of Ádám Ulbert’s (1984) series entitled Thalassa is life in the deep sea, almost unknown to us. Ulbert’s works also refer to Sándor Ferenczi’s 1924 theory of Thalassa (primeval sea), with which the psychoanalyst explains people’s desire to retreat to the original biological state. In the artworks dealing with mythology, prehistoric geology and biology there turns up a strange living creature, the Ceratiidae Hippocampus, whose male and female individuals melt into a single functioning body during their reproduction. Ádám Ulbert was a participant in the program of the Rijksakademie in Amsterdam until 2017, he obtained his master’s degree at the Sandberg Institute in Amsterdam. From 2018, the Mondrian Fund awarded him with one of the most prestigious art grants of the Dutch state. His last solo exhibition was at the Karlin Studios FUTURA in Prague. He also participated in group exhibitions at the Trafó Gallery in Budapest, the Künstlerhaus in Graz, Société Budapest, the Klemm’s Gallery in Berlin, the Deák Erika Gallery and the Zagreb Museum of Contemporary Art.

Zsófia Keresztes (1985) is one of the most remarkable young Hungarian artists of the recent years. The exhibited new sculptures with mosaic surface evoke amorphous bodies, surreal biological forms. One of the basic self-contradictions of the works, which is also the reason for their dynamism, is that their organic shapes are confronted with their hard sculptural crusts. Although Keresztes’s works may also have the effect of absurd monuments, these works will certainly seem vulnerable and sensitive to the majority of visitors. When creating them, the artist was inspired by ritual masks and androgynous bodies. Further keywords that can be associated to these works are mythology, cannibalism, and the digital-synthetic-organic triangle. Zsófia Keresztes’s international presence has been highly pronounced in the recent past, as attested by the fact that she has recently exhibited at the Gianni Manhattan in Vienna, the City Gallery in Prague, the Bunkier Sztuki in Krakow, the BOZAR in Brussels, the Kim? in Riga, the Karlin Studios FUTURA in Prague, the Ludwig Museum in Budapest and the Künstlerhaus in Graz. In 2017 she won the Esterházy Art Award.

The senior artist of the exhibition, Tamás Komoróczky (1963) has played an important role in Hungarian contemporary fine art since the late 1980s, then as one of the founding members of the Újlak group, and later as one of the leading figures of Hungarian media art. Komoróczky’s artistic practice has been completely renewed over the last decade, competing with young artists. The exhibition displays Komoróczky’s latest video works, inspired by Sartre’s existentialist writings, which “lead us into the jungle of the dialectics of nothing”, with Tamás Seregi’s words. Komoróczky’s works are irregular systems, which are held together by visual rhythms and set compositions of membrane-like sensitivity shaped by the artist. Komoróczky has already exhibited at all major Hungarian exhibition venues, in 2002 he participated at the Sao Paulo Biennial, and in 2001 his works represented Hungary at the Venice Biennale. His latest international performances include the exhibitions at the Künstlerhaus in Graz, the Warsaw National Museum, and the Künstlerhaus Bethanien in Berlin. In 2017, the visitors of the MAGMA Contemporary Art Space in Sfântu Gheorghe could see his works at the exhibition presenting the c3 video collection.

Áron Fenyvesi


LINIILE AERODINAMICE ALE JUNGLEI

ARTIȘTI: Zsófia KERESZTES, Adrian KISS, Tamás KOMORÓCZKY, Ádám ULBERT
CURATOR: Áron FENYVESI

VERNISAJ: vineri, 28 iulie, 2019, orele 19:00
Spațiul Expozițional de Artă Contemporană MAGMA (P-ta Libertatii Nr. 2, Sfantu Gheorghe, jud. Covasna, Romania)
Expoziția poate fi vizitată până în 16 august 2019, în fiecare zi cu excepția zilei de luni, între orele 11-19.

Expoziția de grup organizată la Spațiul Expozițional de Artă Contemporană MAGMA din Sfântu Gheorghe oferă vizitatorilor cele mai recente tendințe ale artei contemporane maghiare. Prospețimea operelor expuse nu reflectă neapărat vârsta creatorilor și nu rezultă doar din utilizarea mediilor și a materialelor de către artiști, ci mai ales din sensibilitatea lor față de subiect. Arta contemporană, care devine din ce în ce mai deschisă spre expresivitatea artistică, a devenit în ultimii ani tot mai preocupată de schimbarea percepției naturii în zilele noastre și de faptul că, în acest sens, există semne din ce în ce mai evidente că umanitatea și-a pierdut controlul asupra ecosistemului planetei. În consecință, în discursul teoretic al artei contemporane, tendințele post-umane sunt din ce în ce mai pronunțate, care nu sunt doar simptomele crizei umanismului, ci încearcă să introducă și alte perspective decât cea a rasei umane, în vederea înțelegerii viitorului planetei. 

În concordanță cu ideile de mai sus, expoziția prezintă lucrări de artă contemporană care reflectă asupra schimbării radicale a percepției naturii. În contextul expoziției, operele de artă investighează, printre altele, cum apare natura în arta contemporană ca un fel de mit din ce în ce mai înstrăinat, distanțat de societate. În același timp, mitul se distanțează nu numai de loc, ci și de timp. În consecință, operele de artă expuse au un caracter atemporal pronunțat, cu puțină referire la timpul concret. 

Expoziția explorează, de asemenea, întrebarea ce hibrizi noi apar în arta contemporană din combinația de forme organice și materiale anorganice. Noi forme de hibridizare și adaptare devin din ce în ce mai caracteristice în natură și în societatea noastră în schimbare. Expoziția examinează, de asemenea, mutațiile genurilor artistice contemporane. Cu toate acestea, mutația și hibridizarea nu sunt doar interesante în formă materială în contextul acestei expoziții, vizitatorii pot întâlni și multe aspecte poetice ale lor. 

Lucrările expuse de Adrian Kiss (1990), născut în Miercurea Ciuc, oferă o transcriere industrială și futuristă a obiectelor și a formelor arhaice. Una dintre particularitățile operei lui Kiss, absolvent al Central Saint Martins College of Art and Design din Londra, este că, la prima vedere, ne este dificil să decidem dacă au fost create de o civilizație arhaică sau dacă au aterizat în spațiul expozițional din viitor. Sursa de inspirație a lucrărilor sale expuse în MAGMA este cultura de obiecte populare din copilăria sa. În lucrările sale, Kiss operează cu forme universale care sunt scoase din cadrul lor original de referință prin selecția materialului și modele aerodinamice, nonfigurative. Instalațiile lui Kiss sunt obiecte predominant foarte senzuale, cu un puternic caracter sculptural. În ceea ce privește alegerea materialelor, artistul preferă să amestece materialele organice și anorganice. În 2019, Kiss a fost selectat de editura engleză Phaidon, în cartea intitulată Vitamina T, ca fiind unul dintre cei mai importanți 100 de artiști în domeniul artei textile din lume. De-a lungul carierei sale până în prezent, Kiss a avut expoziții individuale la Center for Contemporary Art FUTURA din Praga, Galeria Trafó, Art+Text și Horizont din Budapesta. În cadrul expozițiilor de grup din Ungaria cel mai recent și-a expus lucrările sale în Galeria Deák Erika, Société Budapest și Muzeul Ludwig; expozițiile internaționale de la Kim? din Riga, Bunkier Sztuki din Cracovia, BOZAR din Bruxelles și Künstlerhaus din Graz i-au oferit o prezență internațională intensă. În 2018 a obținut o bursă în Statele Unite de la Art in General, New York. 

Una dintre sursele de inspirație ale seriei lui Ádám Ulbert, intitulată Thalassa (1984), este viața abisală, aproape necunoscută de noi. Lucrările lui Ulbert se referă, de asemenea, la teoria Thalassa (marea primordială) din 1924 a lui Sándor Ferenczi, cu care psihanalistul explică dorința oamenilor de a se retrage la starea biologică originală. În lucrările de artă care se ocupă de mitologie, geologie preistorică și biologie apare o creatură vie ciudată, Ceratiidae Hippocampus, ale căror indivizi masculi și feminini se contopesc într-un singur corp funcțional în timpul reproducerii lor. Ádám Ulbert a participat la programul Rijksakademie din Amsterdam până în 2017, obținând diploma de masterat la Institutul Sandberg din Amsterdam. Din 2018, Fondul Mondrian i-a acordat unul dintre cele mai prestigioase granturi de artă ale statului olandez. Ultima expoziție individuală a lui a avut loc la Karlin Studios FUTURA din Praga. De asemenea, a participat la expoziții de grup la Galeria Trafó din Budapesta, Künstlerhaus din Graz, Société Budapest, Galeria Klemm din Berlin, Galeria Deák Erika și Muzeul de Artă Contemporană din Zagreb. 

Zsófia Keresztes (1985) face parte dintre artiștii maghiari cei mai de seamă din ultimii ani. Sculpturile noi cu suprafață de mozaic evocă corpuri amorfe, forme biologice suprarealiste. Una dintre contradicțiile de bază ale operelor, care este și motivul pentru dinamismul lor, este că formele lor organice se confruntă cu coji sculpturale grele. Deși lucrările lui Keresztes pot avea și efectul de monumente absurde, aceste lucrări vor părea cu siguranță vulnerabile și sensibile pentru majoritatea vizitatorilor. Când le-a creat, artista a fost inspirată de măști ritualice și de corpuri androginice. Alte cuvinte cheie care pot fi asociate acestor lucrări sunt mitologia, canibalismul și triunghiul digital-sintetic-organic. Prezența internațională a lui Zsófia Keresztes a fost extrem de pronunțată în ultimul timp, după cum atestă faptul, că a expus recent la Gianni Manhattan la Viena, la Galeria Orașului Praga, la Bunkier Sztuki din Cracovia, la BOZAR din Bruxelles, la Kim? în Riga, în Karlin Studios FUTURA din Praga, în Muzeul Ludwig din Budapesta și la Künstlerhaus din Graz. În 2017 a câștigat Premiul Esterházy Art. 

Artistul senior al expoziției, Tamás Komoróczky (1963), a jucat un rol important în arta contemporană maghiară de la sfârșitul anilor 1980, apoi ca membru fondator al grupului Újlak și mai târziu ca una dintre cele mai importante figuri ale artei media maghiare. Practica artistică a lui Komoróczky s-a reînnoit complet în ultimul deceniu, în competiție cu tinerii artiști. Expoziția prezintă ultimele lucrări video ale lui Komoróczky, inspirate de scrierile existențialiste ale lui Sartre, care „ne conduc în jungla dialecticii nimicului”, citând cuvintele lui Tamás Seregi. Lucrările lui Komoróczky sunt sisteme neregulate, care sunt unite prin ritmuri vizuale și compoziții de sensibilitate asemănătoare membranei, modelate de artist. Komoróczky a expus deja la toate marile expoziții maghiare, în 2002 a participat la Bienala de la Sao Paulo, iar în 2001 lucrările sale au reprezentat Ungaria la Bienala de la Veneția. Cele mai recente manifestări internaționale ale sale includ expozițiile de la Künstlerhaus din Graz, Muzeul Național din Varșovia și Künstlerhaus Bethanien din Berlin. În 2017, vizitatorii Spațiului Expozițional de Artă Contemporană MAGMA din Sfântu Gheorghe au avut ocazia să vadă lucrările sale la prezentarea colecției video c3. 

Áron Fenyvesi

Happy Holidays! ** Boldog ünnepeket! ** Sărbători fericite! **

MANIANIMAE // SZIRA Henrietta & SZÍJ Kamilla

Workshop // Idő és anyag // Timp şi materie

MO(NU)MENTS // Miklós ONUCSÁN

MADEinPARTIUM

ABC 80 // Cătălina NISTOR & Evelin MÁRTON

Workshop // Mögötte és alatta // Dincolo și dedesubt

SOLIDARIUM // ERHARDT Miklós works 2005-2015

Workshop // Valóság. Művészet. Játék. // Realitate. Artă. Joc.

MONOTREMU

NEVER ALONE /// B5 Studio, K'arte /// Tg.Mures, Marosvásárhely /// 03.09-04.10.2015

KaravanAct - utazó színházi fesztivál a MAGMÁBAN

Családban marad 4. / În familie 4. / Family Business 4.

SZABADSÁG // CONCEDIU

Csíki múzeumi táborozók a Magmában

Never Alone / Soha Egyedül / Niciodată singur

Múzeumok éjszakája / Noaptea muzeelor / Night of Museums

Workshop // Újraalkotott művek // Opere Recreate // Recreated Artworks

NEVER ALONE /// Muzeul Național de Artă Contemporană al României, București

1+1=? – Kultúrpuzzle // Ujvárossy László

2 %

Workshop // En détail

Give me five!

Kerekasztal-beszélgetés // Masă rotundă // Round Table

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Rendhagyó filozófia óra // Oră de filosofie neconvențională // Unconventional Philosophy Class

Examples for Non-universal Chair // group exhibition

ÚJ MAGYAR MITOLÓGIA: a szakralizált őstörténet médiareprezentációi és rítusai // II. SZEMEISZTOSZ Konferencia

Képvadászat // Interaktív tárlatvezetés

'DREAMHUNTING' // Igor BUHAROV, Ivan BUHAROV & Vasile CROAT

A víz geometriája // PÉTER Ágnes